A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság felhívással fordult a román parlamenthez, javasolva, hogy ne ratifikálják a szovjet-román szerződést, tartsanak vitát a Molotov-Ribbentrop paktumról és következményeiről, a román kormánynak pedig azt javasolta, hogy kezdjen tárgyalásokat Észak-Bukovina, Herta, a Kígyó-sziget azonnali visszaadásáról. /Romania Libera, jún. 19./
1991. június 24.
A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. november 28.
A román parlament nyilatkozatot fogadott el a dec. 1-jei ukrajnai népszavazással kapcsolatban, amely szerint Ukrajnához román területek is tartoznak /Észak-Bukovina, Herta és Besszarábia déli megyéi/. Románia a népszavazást erre a területre nézve semmisnek tekinti és tárgyalni kíván ezekről a területekről. Románia felhívja azokat az államokat, amelyek elismerik Ukrajnát, hogy jelentsék ki, az elismerés nem terjed ki az említett román területekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./
1993. május 4.
Felerősítették tevékenységüket a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülésének hívei. Az Újraegyesítés Nemzeti Pártja határozatában kimondta, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta "ősi román terület", és mindent megtesz az 1940-es határ visszaállításáért. /Határrevíziót akarnak a román unionisták. = Magyar Hírlap, máj. 4./
1994. október 15.
Nem volt eredményes a román-orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat. Románia ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegben nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herta tartományt a második világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov-Robbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már a Moldovai Köztársasághoz, illetve Ukrajnához tartoznak. /Magyar Hírlap, okt. 15./
1997. május 5.
A román-ukrán alapszerződésről 1993-ban kezdődtek el a tárgyalások, de többször elakadtak, mert Iliescu mereven ragaszkodott a román földnek tartott Besszarábia és Bukovina egy részét, a Herta tartományt és a Kígyó-szigetet a Szovjetuniónak juttatott Molotov-Ribbentrop paktum elítéléséhez. A másik gondot az Ukrajnában élő román kisebbség helyzete jelentette. Bukarest szerint elnyomják, megfosztják anyanyelvétől a román kisebbséget. Végül a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcsértekezletén Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán elnök megállapodott abban, hogy két eurorégiót hoznak létre, amit az alapszerződés szentesít. - A román félnek nem sikerült elérni azt sem, hogy Kijev egységes nemzeti kisebbségnek tekintse az Ukrajnában élő román kisebbséget, az ukrán felfogás szerint román nyelvet beszélő, három különálló kisebbségről van szó. /Magyar Hírlap, máj. 5./
2003. július 30.
Kárpótlásban részesülnek azok a román állampolgárok, akik javait zárolták vagy kényszerből hagyták el Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta területéről a háború, illetve az 1947. febr. 10-i békeszerződés miatt, közölte sajtóértekezletén Szilágy megye prefektusa. A kártérítést szabályozó. törvény aug. 14-től lép érvénybe. Kártérítésben részesülhetnek a román polgárok - volt tulajdonosok, illetve törvényes örököseik, akiket a nevezett övezet elhagyására kényszerítettek a háború idején, illetve a párizsi békeszerződés utáni helyzetben. Jóvátételben részesülnek a károsultak elvesztett ingatlanjaikért (terület, lakóház, gazdasági épületek), illetve a háború okán 1940-ben betakarítatlan búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szőlő, dohány és gyümölcstermésükért. Terület helyett területet kaphatnak a jogszabály értelmében az érintettek abban a megyében, ahol élnek az állami földalapok, illetve a helyi földosztó bizottságok tartalékaiból, illetve kompenzációban részesülhetnek. Pénzben kapnak kárpótlást az épületekért, illetve a betakarítatlan termésekért. /Kárpótlás Pruton túliaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2004. június 5.
Ukrajnában 1991. dec. 1-jére népszavazást terveztek az ország függetlenségéről. A román parlament nov. 28-án nyilatkozatot adott ki: „Természetesen Ukrajnának joga van népszavazást rendezni függetlenségéért, a népszavazás érvénye azonban nem terjedhet ki önkényesen a volt Szovjetunióhoz csatolt román területekre, amelyek sohasem tartoztak Ukrajnához és jog szerint Romániát illetik meg.” „Románia parlamentje ünnepélyesen kijelenti, hogy a volt Szovjetunió által erőszakkal bekebelezett román területeken – nevezetesen Észak-Bukovinában, Herta tartományban, Hotin tartományban, valamint Besszarábia déli megyéiben – a kijevi hatóságok által rendezett népszavazás semmis és érvénytelen, akárcsak annak következményei.” „Románia parlamentje felkéri az ország kormányát, kezdjen sürgős tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal az erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolt román területek problémájáról." Erről beszámolt a Romániai Magyar Szó 1991. nov. 30-i száma. A román kormány azonban nem kezdett tárgyalásokat. /Kuszálik Péter: Kampánycsendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2006. december 6.
Szatmárnémeti legújabb térképe román és angol nyelvű. Történelmi szövege inkább Ceausescu országát, mint az EU-s Romániát idézi: kirekesztő. Említi a teuton lovagokat, a németeket, törököket, olaszokat, osztrákokat, de egy szóval sem a magyarokat. Pedig hányan vannak köztük, akik nélkül Szatmárnémeti nem az lenne, aminek ismerjük. Például Hám János, a városépítő püspök, aki a történelmi városrész ma is legszebb, legmeghatározóbb palotáit emelte, Vécsey Miklós főispán, Kiss Gedeon, aki a parkosításban jeleskedett, dr. Lükő Béla európai szintű sebész, Csipler Sándor, a világhírű vívóiskola megteremtője, Erdős I. Pál grafikus, s annyi más. Helyettük viszont arról lehet olvasni, hogy Sztálin elvette Romániától Hercát, Bukovinát, Besszarábiát, s Bulgária is gazdagodott a román földből. /Sike Lajos: Nem tudnak szabadulni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
